A Sevillai borbély bemutatója után egy évvel, 1817. január 25-én mutatták be a római Teatro Valle-ban a Hamupipőke című operát, amelynek szövege Perrault közismert meséje nyomán íródott. A csipkelődő szellemesség és gúny itt bizonyos mértékig háttérbe szorul a könnyfakasztó érzelmesség mögött: míg a Beaumarchais-féle komédiában a kapzsi vénember kudarcán derült a publikum, a Hamupipőke nézőterén édes könnyeket sír a meghatott közönség az erény győzelméért síkraszálló szegény, de becsületes árvaleány sorsán.
A Hamupipőke nyitánya ugyanazt a formai és szerkesztési elvet követi, mint általában Rossini nyitányai: lassú bevezetése ugyan jelentősebb és terjedelmesebb az átlagosnál, viszont a gyors tétel mozgalmas, bőven ömlő dallamossága, pregnáns ritmikája és főként a jellegzetes felfokozás a Rossini-stílus jól ismert vonásait mutatják. (Pándi Marianne, Hangversenykalauz)
Rossini: Hamupipőke – nyitány
2013 január 25. | Szerző: viita
A Sevillai borbély bemutatója után egy évvel, 1817. január 25-én mutatták be a római Teatro Valle-ban a Hamupipőke című operát, amelynek szövege Perrault közismert meséje nyomán íródott. A csipkelődő szellemesség és gúny itt bizonyos mértékig háttérbe szorul a könnyfakasztó érzelmesség mögött: míg a Beaumarchais-féle komédiában a kapzsi vénember kudarcán derült a publikum, a Hamupipőke nézőterén édes könnyeket sír a meghatott közönség az erény győzelméért síkraszálló szegény, de becsületes árvaleány sorsán.
A Hamupipőke nyitánya ugyanazt a formai és szerkesztési elvet követi, mint általában Rossini nyitányai: lassú bevezetése ugyan jelentősebb és terjedelmesebb az átlagosnál, viszont a gyors tétel mozgalmas, bőven ömlő dallamossága, pregnáns ritmikája és főként a jellegzetes felfokozás a Rossini-stílus jól ismert vonásait mutatják. (Pándi Marianne, Hangversenykalauz)
-viita-
Oldal ajánlása emailben
X