Strauss operatermésének sok bírálója szerint a Rózsalovag a mester legkitűnőbb darabja. Nemcsak zenéje értékes, Hofmannsthal szövegkönyve azon nagyon kevés operalibrettó közé tartozik, amelyek zene nélkül is megállnák a helyüket. Strauss partitúrája tökéletesen kiaknázza a librettó nyújtotta lírikus, szenvedélyes, humoros, sőt groteszk jelenetek minden hangulati lehetőségét.
Strauss, a csillogó, szemkápráztató, hibátlan technikájú varázsló, a szecesszió seregének azon táborába való, aki nem a zene mélységeivel akar hódítani, hanem a muzsika tündöklő, szivárványos, tűzijátékos felületével.Egyszer, ha külföldi bolyongásaink és múzeumlátogatásaink során erre alkalom nyílik, nézzük meg Klimt festményeit vagy Stuck színes szobrait, és ráismerünk Richard Strauss művészi szemléletére.
A Rózsalovag a szecesszió egyik vonását képviseli: a misztikát, mely ez esetben társul a stílusparódiával, ami a modern témát beágyazza a múltba, vagy a múlt eseményeit intarziaként beilleszti a jelen anyagába. Strauss egyik ideálja Mozart volt, a Rózsalovag zenéje a mozarti muzsika XX. sz.-eleji átértelmezése, az operában a rokokó múlt kopogtat.
A Rózsalovagot 1909. szeptember 26-án fejezte be Strauss, de a bemutatóra csak 1911. január 26-án került sor. (a felvételen a nyitány hallatszik)
R. Strauss: A rózsalovag
2013 január 26. | Szerző: viita
Strauss operatermésének sok bírálója szerint a Rózsalovag a mester legkitűnőbb darabja. Nemcsak zenéje értékes, Hofmannsthal szövegkönyve azon nagyon kevés operalibrettó közé tartozik, amelyek zene nélkül is megállnák a helyüket. Strauss partitúrája tökéletesen kiaknázza a librettó nyújtotta lírikus, szenvedélyes, humoros, sőt groteszk jelenetek minden hangulati lehetőségét.
Strauss, a csillogó, szemkápráztató, hibátlan technikájú varázsló, a szecesszió seregének azon táborába való, aki nem a zene mélységeivel akar hódítani, hanem a muzsika tündöklő, szivárványos, tűzijátékos felületével.Egyszer, ha külföldi bolyongásaink és múzeumlátogatásaink során erre alkalom nyílik, nézzük meg Klimt festményeit vagy Stuck színes szobrait, és ráismerünk Richard Strauss művészi szemléletére.
A Rózsalovag a szecesszió egyik vonását képviseli: a misztikát, mely ez esetben társul a stílusparódiával, ami a modern témát beágyazza a múltba, vagy a múlt eseményeit intarziaként beilleszti a jelen anyagába. Strauss egyik ideálja Mozart volt, a Rózsalovag zenéje a mozarti muzsika XX. sz.-eleji átértelmezése, az operában a rokokó múlt kopogtat.
A Rózsalovagot 1909. szeptember 26-án fejezte be Strauss, de a bemutatóra csak 1911. január 26-án került sor. (a felvételen a nyitány hallatszik)
-viita-
Oldal ajánlása emailben
X