1884-ben a Londoni Filharmóniai Társaság tiszteletbeli tagjául választotta Dvorákot, és ez alkalomból szimfónia írására kérte fel. Hetedik szimfóniáját Dvorák rendkívül rövid idő, mindössze három hónap alatt írta 1885-ben. A londoni ősbemutatót ugyanebben az évben április 22-én ő maga vezényelte.
A mű első tétele komor küzdelem és válság színtere. Zenekari hangzásából a komponista száműzött minden öncélú fényt és színt, valósággal aszkétikusan kopár muzsikát írt ezúttal. A második tétel megnyugvásról, harmóniáról tesz tanúságot, itt már a romantikusan daloló kürtöt is megszólaltatja a zeneszerző. A scherzo nem vidám, inkább feszült muzsika, csak középrészében csendülnek fel a természet derűs hangjai. A zárótételben a komponista végre szabadjára engedi sodró temperamentumát, izzó hangszín-fantáziáját. (Pándi Marianne, Hangversenykalauz)
Dvorák: d-moll szimfónia
2013 április 22. | Szerző: viita
1884-ben a Londoni Filharmóniai Társaság tiszteletbeli tagjául választotta Dvorákot, és ez alkalomból szimfónia írására kérte fel. Hetedik szimfóniáját Dvorák rendkívül rövid idő, mindössze három hónap alatt írta 1885-ben. A londoni ősbemutatót ugyanebben az évben április 22-én ő maga vezényelte.
A mű első tétele komor küzdelem és válság színtere. Zenekari hangzásából a komponista száműzött minden öncélú fényt és színt, valósággal aszkétikusan kopár muzsikát írt ezúttal. A második tétel megnyugvásról, harmóniáról tesz tanúságot, itt már a romantikusan daloló kürtöt is megszólaltatja a zeneszerző. A scherzo nem vidám, inkább feszült muzsika, csak középrészében csendülnek fel a természet derűs hangjai. A zárótételben a komponista végre szabadjára engedi sodró temperamentumát, izzó hangszín-fantáziáját. (Pándi Marianne, Hangversenykalauz)
-viita-
Oldal ajánlása emailben
X