Verdi: Rigoletto

2013 március 11. | Szerző: viita |

A Rigoletto cselekménye Victor Hugo „A király mulat” című drámájából származik, s Verdi a darabot 1851 március 11-én, a velencei Fenice-operaházban hozta színre. Hugo színdarabja a francia romantika modernebb terméséhez számított, egyetlen előadás után, amely nézőtéri botrányokkal tarkítva zajlott le, azonnal betiltották. A betiltás hivatalos indoklásaként „a jó erkölcsök megsértése” szerepelt.

Érthető, hogy Verdi, művészi fejlődésének akkori szakaszában, kedvet kapott Hugo témájához – kevésbé érthető, hogyan bízhatott csak átmenetileg is abban, hogy ezt az egyszer már nyilvánosan megbélyegezett drámát akadálytalanul színre viheti majd az 1850-es évek Velencéjében.

Bizony Verdinek is meggyűlt a baja a cenzúrával. Néhány héttel a kitűzött bemutató előtt érkezett meg a velencei közrendi Főigazgatóság letiltó határozata, azzal a záradékkal, miszerint nagyon sajnálják, hogy „Piave úr (a szövegíró) és a híres maestro Verdi nem tudtak más teret találni tehetségük számára, mint ezt a visszataszítóan erkölcstelen, obszcén és triviális témát”.

Az átok, a végzetszerűség mozzanata szemmel láthatólag kulcskérdés volt Verdi számára. Tanúskodik róla az a vezérmotívum, amely különböző alakváltásokban mintegy fél tucatszor bukkan fel az operában – Verdinél szokatlanul következetes és sűrű mottóhasználat ez. Tulajdonképpen nem is dallamról van szó: egy karakterisztikus ritmusképlet az egész, amelyhez rögeszmés, ominózus szövegfordulat tapad: Quel vecchio maledivami” – „A vénember megátkozott”:

-viita-