Bruckner: Romantikus szimfónia

2013 február 20. | Szerző: viita |

Az osztrák barokk és a német későromantika kettős hatása mutatkozik meg Bruckner szimfóniáiban, amelyeket mint Beethoven és Schubert örökének tudatos folytatója irt. De jelentős szerepe van szimfóniáiban az osztrák népdalkincsnek is: erre utalnak a jellegzetes ritmusképletek és az ábrándos honvágy-hang.

Különösen vonatkozik mindez az úgynevezett „Romantikus” szimfóniára. A nagyszabású kompozíció megkapó természet-élmény kifejezése. 1873—74-ben készült, Bruckner azonban néhány évvel később új scherzót írt hozzá. Ebben a formában mutatták be a művet 1881. február 20-án, Bécsben.

Az első tétel sejtelmes kürt-szignállal tárja fel a hallgató előtt a természet csodálatos világát. Ritmikája osztrák népi táncot idéz lejtésével, amely a tétel folyamán az erdei madarak énekével fonódik össze. A tétel befejezésénél visszatér a kürtszignál.

A második tétel melankolikus, tépelődő hangulatú zene. A gordonka kifejező énekét csendes bánat hatja át. A tétel végső kicsengése mégis vigasztaló: az együttesből szólisztikusan kiemelkedő hangszerek egyre halkuló dallama megnyugvást ígér.

A scherzo a szimfónia legismertebb tétele. Szilaj temperamentumú, sodró erejű —bár nem féktelenül vidám — tánc. Trióját a Schubert műveiből ismert ábrándos hazavágyódás hatja át. Maga a zeneszerző a triót így jellemezte: tánc, vadászok lakomája közben.

A zárótétel elején a zenekar sejtelmes hátteret fest, amelyből jól ismert körvonalak bontakoznak ki: az első tétel jellegzetes ritmusképlete és ugyanennek a képletnek a scherzóban előfordult alakzata. A nagyzenekar sűrű szövése olykor megritkul, vastag színei elhalványulnak, és helyükbe kamarazeneszerűen áttört közjáték finomabb ceruzarajza kerül. A befejezés közeledtével egyre nő a hangzás intenzitása, egyre gyorsul a tempó. Annál hatásosabb a végső lezárás előtt alkalmazott késleltető effektus: mérsékelt időmérték és csökkentett hangerő felajzó és ugyanakkor megnyugtató visszaemlékezéseivel készíti elő a komponista a hatalmas befejezést. (Pándi Marianne, Hangversenykalauz)

-viita-