Sosztakovics: II. Jazz-szvit

2013 január 10. | Szerző: viita |

Sosztakovics korán kitűnt zeneszerzői és zongoratehetségével. Tanulmányait 1922-ben kezdte meg a szentpétervári konzervatóriumon. A diploma megszerzése után kezdetben zongoristaként és komponistaként is dolgozott, de a kritikusok túl száraznak értékelték játékát, így később csak saját műveit adta elő.

Az 1920-as évek végén és az 1930-as évek elején a TRAM nevű proletár ifjúsági színházban dolgozott, ami megvédte őt az ideológiai támadásoktól. E periódus nagy részét a Kisvárosi Lady Macbeth (Katyerina Izmajlova) című operájának megírásával töltötte. 1936-ban Sosztakovics kegyvesztetté vált. Az év elején támadássorozatot indítottak ellene a Pravdában. Az egyik leghíresebb ellene irányuló cikk címe ,,Zene helyett káosz” volt. Az opera egyik előadását ugyanis Sztálin is megnézte, ez a látogatás azonban végzetesnek bizonyult – gyakorlatilag betiltatta a művet. Sosztakovics egyre kevesebb megrendelést kapott, jövedelme az egyharmadára csökkent.

Mindeközben 1936-ban a sztálinista terror a csúcspontjára hágott, a zeneszerző számos barátját és rokonát megölték vagy börtönbe zárták. 1937 szeptemberétől zeneszerzést kezdett tanítani a Konzervatóriumban, ami némi anyagi biztonságot nyújtott, ugyanakkor akadályozta a zeneszerzésben.

Ebben az időben írta meg második Jazz-szvitjét, amelynek könnyed hangvétele szerencsére nem tükrözi azt a szellemi elnyomást, amelyben a zeneszerzőnek része volt. Kedvenc tételem a gyönyörű és minden ízében orosz második keringő, amely manapság a bálokon, ünnepségeken egyre többször felhangzik, így a fiatalság is – tudta nélkül – megismerheti Sosztakovics zenéjét.

-viita-