<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Impromptu</provider_name><provider_url>https://impromptu.cafeblog.hu</provider_url><author_name>viita</author_name><author_url>https://impromptu.cafeblog.hu/author/viita/</author_url><title>Beethoven: Esz-dúr szeptett</title><html>&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A hegedűre, brácsára, klarinétra, kürtre, fagottra, gordonkára és nagybőgőre írt művet Beethoven Ferenc császár feleségének, Mária Teréziának ajánlotta. 1799-ben és 1800 első negyedévében dolgozott a szeptett írásán. 1800. április 2-án, a bécsi udvari színházban rendezett hangversenyen, az &lt;em&gt;I. szimfóniával &lt;/em&gt;egy műsorban mutatták be a darabot, amely nyomtatásban két évvel később jelent meg. A maga idejében igen nagyra tartották ezt a művet, amit pedig szerzője kevésre becsült. Az ifjúi életörömnek és felhőtlen vidámságnak mindenesetre meggyőző kifejezője, egyúttal pedig az egyes hangszerek adottságait kiválóan ismerő, a kamarazene műfajában otthonossá lett alkotó hatásos és értékes kompozíciója a szeptett.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A darab legnépszerűbb részlete a variációs negyedik tétel, amelynek dalszerű témáját mint „rajnai népdalt” publikálta egy élelmes vállalkozó. A témát követő öt variáció a fiatalkori kamarazeneművekben gyakran megnyilvánuló leleményt magasabb szinten fejleszti tovább. (Pándi Marianne, Hangversenykalauz)&lt;/p&gt;
[embed]https://www.youtube.com/watch?v=YbTjgwjZOXg[/embed]

-viita-</html><type>rich</type></oembed>