1.0Impromptuhttps://impromptu.cafeblog.huviitahttps://impromptu.cafeblog.hu/author/viita/<p style="text-align: justify">A Rigoletto cselekménye Victor Hugo „A király mulat” című drámájából származik, s Verdi a darabot 1851 március 11-én, a velencei Fenice-operaházban hozta színre. Hugo színdarabja a francia romantika modernebb terméséhez számított, egyetlen előadás után, amely nézőtéri botrányokkal tarkítva zajlott le, azonnal betiltották. A betiltás hivatalos indoklásaként „a jó erkölcsök megsértése” szerepelt.</p> <p style="text-align: justify">Érthető, hogy Verdi, művészi fejlődésének akkori szakaszában, kedvet kapott Hugo témájához – kevésbé érthető, hogyan bízhatott csak átmenetileg is abban, hogy ezt az egyszer már nyilvánosan megbélyegezett drámát akadálytalanul színre viheti majd az 1850-es évek Velencéjében.</p> <p style="text-align: justify">Bizony Verdinek is meggyűlt a baja a cenzúrával. Néhány héttel a kitűzött bemutató előtt érkezett meg a velencei közrendi Főigazgatóság letiltó határozata, azzal a záradékkal, miszerint nagyon sajnálják, hogy „Piave úr (a szövegíró) és a híres maestro Verdi nem tudtak más teret találni tehetségük számára, mint ezt a visszataszítóan erkölcstelen, obszcén és triviális témát”.</p> <p style="text-align: justify">Az átok, a végzetszerűség mozzanata szemmel láthatólag kulcskérdés volt Verdi számára. Tanúskodik róla az a vezérmotívum, amely különböző alakváltásokban mintegy fél tucatszor bukkan fel az operában – Verdinél szokatlanul következetes és sűrű mottóhasználat ez. Tulajdonképpen nem is dallamról van szó: egy karakterisztikus ritmusképlet az egész, amelyhez rögeszmés, ominózus szövegfordulat tapad: Quel vecchio maledivami” – „A vénember megátkozott”:</p> [embed]https://www.youtube.com/watch?v=5_9KIZ6E4K0[/embed] -viita-rich