<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Impromptu</provider_name><provider_url>https://impromptu.cafeblog.hu</provider_url><author_name>viita</author_name><author_url>https://impromptu.cafeblog.hu/author/viita/</author_url><title>Prokofjev: Szkíta szvit</title><html>&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Ma van Prokofjev halálának 60. évfordulója, 1953. március 5-én halt meg, Moszkvában.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Prokofjev egyike azon kevés zeneszerzőknek, akiknek hasonlíthatatlan egyénisége már legkorábbi műveiben megmutatkozott, és akiknek stílusa a fejlődés során viszonylag alig ment át változáson. Ezt az egyéniséget Prokofjev zenéjében a fanyar és szellemes, mozgékony és rendkívül kifejező dallamosság, a hagyományos közhelyeket szempillantás alatt meghökkentő újdonságokkal váltogató harmóniavilág határozza meg.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Zenéje első benyomásra a fintoros, szeszélyes irónia virtuóz megnyilatkozása, de ez a tulajdonsága korántsem kizárólagos: az őszinte és mély érzelmek, nagyszerű vagy kárhozatos szenvedélyek kifejezésére is van eszköze, színe, hangja, költői mélysége.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A Szkíta szvit Prokofjev első nagyszabású zenekari műve, úgy is mondhatnánk: pályafutásának első botrányköve. 1914-ben, röviddel konzervatóriumi tanulmányai befejezése után, elhatározta, hogy táncjátékot ír a szkítákról és mondabeli isteneikről. Tervéről beszélt Gyagilevnek, aki nem lelkesedett a megvalósításért, ezért Prokofjev zenekari szvit formájában dolgozta fel témáját. (Pándi Marianne, Hangversenykalauz)&lt;/p&gt;
[embed]https://www.youtube.com/watch?v=sfQb6BKq_ZU[/embed]
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;-viita-&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>