<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Impromptu</provider_name><provider_url>https://impromptu.cafeblog.hu</provider_url><author_name>viita</author_name><author_url>https://impromptu.cafeblog.hu/author/viita/</author_url><title>Csajkovszkij: Vonósszerenád, op. 48</title><html>&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Ma a Klebelsberg Kultúrkúrián megrendezett koncerten Csajkovszkij Vonósszerenádja hangzott fel.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A rendkívül népszerű szerenádot 1880-ban írta Csajkovszkij, mint maga vallotta, „belső kényszernek engedve”, s a műbe valósággal beleszeretve, alig bírta kivárni a bemutatót. Ez 1882 januárjában, Moszkvában zajlott le hatalmas sikerrel: a valcert nyomban megismételtette a közönség. A darab máig nem szűnő népszerűségét nyilván annak köszönheti, hogy szerzője a német romantika „bensőségét” és a francia zenekari muzsika kellemét sikeresen egyeztette össze az orosz népzene hangvételével.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Az első tételt Csajkovszkij szonatina formájú darabnak nevezi, voltaképpen a francia stílusú nyitányhoz is közel áll lassú — gyors — lassú tagolásával. Szórakoztató és rendkívül elegáns muzsika. A második helyen szalon-keringő áll, ezt a sorozatból kiemelve is gyakran szólaltatják meg. A. harmadik tétel komoly hangú bevezetője után a gordonka és hegedű bensőséges párbeszédének lehetünk tanúi. A zárótétel már címében utal az „orosz témára”, amelyet a zeneszerző temperamentumosan és színesen dolgoz fel. (Pándi Marianne, Hangversenykalauz)&lt;/p&gt;
[embed]https://www.youtube.com/watch?v=DPBKukl0oc4[/embed]
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;-viita-&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>