<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Impromptu</provider_name><provider_url>https://impromptu.cafeblog.hu</provider_url><author_name>viita</author_name><author_url>https://impromptu.cafeblog.hu/author/viita/</author_url><title>Poulenc: Szextett</title><html>&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Francis Poulenc Párizsban született. Ötéves korában kezdett zongorázni tanulni. 1917-ben írta első kompozícióját, egy zongoradarabot. 1935-ben a salzburgi ünnepi játékokon mint zongorakísérő tűnt fel Pierre Bernac baritonista mellett. Ettől kezdve az egész világon nagy sikerrel vendégszerepeltek. A második világháború alatt Poulenc az ellenállási mozgalomban szerzett jelentős érdemeket. Párizsban halt meg, 64 éves korában, 1963. január 30-án.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A szextett előadói apparátusa: zongorával kiegészített fúvósötös (fuvola, oboa, klarinét, kürt, fagott). Az 1930—1932-es években keletkezett kompozíció virtuóz, helyenként érzelmes szórakoztató-zene, hajdani divertimentók értelmében (nem véletlen, hogy a második tétel címe kifejezetten utal erre a rokonságra). Mindhárom tétel hármas tagolású, ezt a tagolást nemcsak a tematika, hanem a tempó feltűnő megváltoztatása is érzékelteti a hallgatóval. Így a gyors első tétel középső szakasza lassú tempóban dolgozza fel a mű elején bemutatott zenei anyagot; a &lt;em&gt;Divertissement &lt;/em&gt;címet viselő második tétel tempója lassú, ez a középrészben gyorsul fel, itt mintha Mozart &lt;em&gt;C-dúr zongoraszonátáját &lt;/em&gt;idézné. A zárótétel frissen pergő muzsikája viszont a kódában változik lassúra. Igen érdekes módon oldja meg Poulenc a fúvós hangszerek és a zongora hangszíneinek társítását. (Pándi Marianne, Hangversenykalauz)&lt;/p&gt;
[embed]https://www.youtube.com/watch?v=UMjVsju3HZc[/embed]

-viita-</html><type>rich</type></oembed>