Tommaso Antonio Vitali 350 \u00e9vvel ezel\u0151tt, 1663 m\u00e1rcius 7-\u00e9n sz\u00fcletett Bologn\u00e1ban.<\/p>\r\n
Ciaconna c. heged\u0171re \u00e9s sz\u00e1mozott basszusra \u00edrt kompoz\u00edci\u00f3ja gyakran hangzik fel hangversenyeken. A ciaccona <\/em>(m\u00e1s n\u00e9ven chaconne <\/em><\/a>v. passacaglia<\/em><\/a>) a XVII. sz\u00e1zad zen\u00e9j\u00e9nek egyik elterjedt m\u0171form\u00e1ja volt. Eredete r\u00e9gi spanyol t\u00e1ncra vezethet\u0151 vissza, amely egy meghat\u00e1rozott ritmus\u00fa \u00e9s dallam\u00fa k\u00e9plet \u00e1lland\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00fclt. Ez a k\u00e9plet rendszerint a basszusban szerepelt, innen a \u201emakacs basszus\u201d (basso ostinato) <\/em>elnevez\u00e9s. Leggyakrabban n\u00e9gy lefel\u00e9 halad\u00f3 hangot alkalmaztak a zeneszerz\u0151k basso ostinato gyan\u00e1nt, felette pedig a v\u00e1ltozatok gazdag sor\u00e1t alak\u00edtott\u00e1k ki.<\/p>\r\n Vitali Ciaccon\u00e1ja elej\u00e9n a n\u00e9gyhang\u00fa basszus-mot\u00edvumot a csembal\u00f3 (ma rendszerint: zongora) mutatja be. Az egyre bonyolultabb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 vari\u00e1ci\u00f3k sor\u00e1n gyakran el\u0151fordul, hogy a basso ostinato helyett annak harm\u00f3niai v\u00e1za jelenik meg. A mind \u00f6sszetettebb ritmusk\u00e9pletek \u00e9s mind s\u0171r\u0171bben sz\u0151tt heged\u0171sz\u00f3lam a m\u0171 tet\u0151pontj\u00e1nak hatalmas kisz\u00e9lesed\u00e9s\u00e9hez vezet. (P\u00e1ndi Marianne, Hangversenykalauz)<\/p>\r\n[embed]https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=97xlBipnzG8[\/embed]\r\n -viita-<\/p>","type":"rich"}