Az osztr\u00e1k barokk \u00e9s a n\u00e9met k\u00e9s\u0151romantika kett\u0151s hat\u00e1sa mutatkozik meg Bruckner szimf\u00f3ni\u00e1iban, amelyeket mint Beethoven \u00e9s Schubert \u00f6r\u00f6k\u00e9nek tudatos folytat\u00f3ja irt. De jelent\u0151s szerepe van szimf\u00f3ni\u00e1iban az osztr\u00e1k n\u00e9pdalkincsnek is: erre utalnak a jellegzetes ritmusk\u00e9pletek \u00e9s az \u00e1br\u00e1ndos honv\u00e1gy-hang.<\/p>\r\n
K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen vonatkozik mindez az \u00fagynevezett \u201eRomantikus\u201d szimf\u00f3ni\u00e1ra. A nagyszab\u00e1s\u00fa kompoz\u00edci\u00f3 megkap\u00f3 term\u00e9szet-\u00e9lm\u00e9ny kifejez\u00e9se. 1873\u201474-ben k\u00e9sz\u00fclt, Bruckner azonban n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb \u00faj scherz\u00f3t \u00edrt hozz\u00e1. Ebben a form\u00e1ban mutatt\u00e1k be a m\u0171vet 1881. febru\u00e1r 20-\u00e1n, B\u00e9csben.<\/p>\r\n
Az els\u0151 t\u00e9tel sejtelmes k\u00fcrt-szign\u00e1llal t\u00e1rja fel a hallgat\u00f3 el\u0151tt a term\u00e9szet csod\u00e1latos vil\u00e1g\u00e1t. Ritmik\u00e1ja osztr\u00e1k n\u00e9pi t\u00e1ncot id\u00e9z lejt\u00e9s\u00e9vel, amely a t\u00e9tel folyam\u00e1n az erdei madarak \u00e9nek\u00e9vel fon\u00f3dik \u00f6ssze. A t\u00e9tel befejez\u00e9s\u00e9n\u00e9l visszat\u00e9r a k\u00fcrtszign\u00e1l.<\/p>\r\n
A m\u00e1sodik t\u00e9tel melankolikus, t\u00e9pel\u0151d\u0151 hangulat\u00fa zene. A gordonka kifejez\u0151 \u00e9nek\u00e9t csendes b\u00e1nat hatja \u00e1t. A t\u00e9tel v\u00e9gs\u0151 kicseng\u00e9se m\u00e9gis vigasztal\u00f3: az egy\u00fcttesb\u0151l sz\u00f3lisztikusan kiemelked\u0151 hangszerek egyre halkul\u00f3 dallama megnyugv\u00e1st \u00edg\u00e9r.<\/p>\r\n
A scherzo a szimf\u00f3nia legismertebb t\u00e9tele. Szilaj temperamentum\u00fa, sodr\u00f3 erej\u0171 \u2014b\u00e1r nem f\u00e9ktelen\u00fcl vid\u00e1m \u2014 t\u00e1nc. Tri\u00f3j\u00e1t a Schubert m\u0171veib\u0151l ismert \u00e1br\u00e1ndos hazav\u00e1gy\u00f3d\u00e1s hatja \u00e1t. Maga a zeneszerz\u0151 a tri\u00f3t \u00edgy jellemezte: t\u00e1nc, vad\u00e1szok lakom\u00e1ja k\u00f6zben.<\/p>\r\n
A z\u00e1r\u00f3t\u00e9tel elej\u00e9n a zenekar sejtelmes h\u00e1tteret fest, amelyb\u0151l j\u00f3l ismert k\u00f6rvonalak bontakoznak ki: az els\u0151 t\u00e9tel jellegzetes ritmusk\u00e9plete \u00e9s ugyanennek a k\u00e9pletnek a scherz\u00f3ban el\u0151fordult alakzata. A nagyzenekar s\u0171r\u0171 sz\u00f6v\u00e9se olykor megritkul, vastag sz\u00ednei elhalv\u00e1nyulnak, \u00e9s hely\u00fckbe kamarazeneszer\u0171en \u00e1tt\u00f6rt k\u00f6zj\u00e1t\u00e9k finomabb ceruzarajza ker\u00fcl. A befejez\u00e9s k\u00f6zeledt\u00e9vel egyre n\u0151 a hangz\u00e1s intenzit\u00e1sa, egyre gyorsul a temp\u00f3. Ann\u00e1l hat\u00e1sosabb a v\u00e9gs\u0151 lez\u00e1r\u00e1s el\u0151tt alkalmazott k\u00e9sleltet\u0151 effektus: m\u00e9rs\u00e9kelt id\u0151m\u00e9rt\u00e9k \u00e9s cs\u00f6kkentett hanger\u0151 felajz\u00f3 \u00e9s ugyanakkor megnyugtat\u00f3 visszaeml\u00e9kez\u00e9seivel k\u00e9sz\u00edti el\u0151 a komponista a hatalmas befejez\u00e9st. (P\u00e1ndi Marianne, Hangversenykalauz)<\/p>\r\n[embed]https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=RF1y6r_dppc[\/embed]\r\n
-viita-<\/p>","type":"rich"}