A Rajnai szimf\u00f3nia \u2014 b\u00e1r sz\u00e1moz\u00e1sa szerint a harmadik helyen \u00e1ll Schumann n\u00e9gy szimf\u00f3ni\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tt \u2014 val\u00f3j\u00e1ban a zeneszerz\u0151 utols\u00f3 szimf\u00f3ni\u00e1ja, bemutat\u00f3ja D\u00fcsseldorfban volt, 1851. febru\u00e1r 6-\u00e1n. Abb\u00f3l az id\u0151b\u0151l val\u00f3, amikor Schumann a Rajna melletti D\u00fcsseldorfba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Mintha a nagy \u00e9s \u00e1h\u00edtatos mond\u00e1kkal \u00f6vezett n\u00e9met foly\u00f3 k\u00f6zels\u00e9ge val\u00f3ban hatott volna a szimf\u00f3nia kompon\u00e1l\u00e1s\u00e1ra: a Rajna-menti t\u00e1j term\u00e9szeti sz\u00e9ps\u00e9gei, a n\u00e9met n\u00e9pzene l\u00edrai mozzanatai \u00e1t- meg \u00e1tsz\u00f6vik a m\u0171 \u00f6t t\u00e9tel\u00e9t. De a term\u00e9szeti benyom\u00e1sokon k\u00edv\u00fcl \u00f6szt\u00f6nz\u0151en hatott a Rajnai szimf\u00f3nia megalkot\u00e1s\u00e1ra a k\u00f6lni d\u00f3m \u00e9s a hozz\u00e1 f\u0171z\u0151d\u0151 reg\u00e9nyes mondavil\u00e1g is.<\/p>\r\n
Az els\u0151 t\u00e9tel nagym\u00e9ret\u0171, nagyl\u00e9legzet\u0171 bevezet\u00e9s, amelynek m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljes h\u00f6mp\u00f6lyg\u00e9se val\u00f3ban \u00e9pp\u00fagy lehet a monument\u00e1lis sz\u00e9kesegyh\u00e1z zenei \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa, mint a hatalmas folyam k\u00f6zels\u00e9g\u00e9nek \u00e9lm\u00e9ny\u00e9b\u0151l fakad\u00f3 term\u00e9szeti k\u00e9p.<\/p>\r\n
A m\u00e1sodik t\u00e9telt Schumann scherz\u00f3nak nevezi, val\u00f3j\u00e1ban azonban ink\u00e1bb megillet\u0151d\u00f6tt n\u00e9pdal csend\u00fcl ki bel\u0151le, mint szilaj t\u00e1nc. Ugyanilyen bens\u0151s\u00e9ges meghatotts\u00e1g \u00e1rad a harmadik t\u00e9telb\u0151l, amelyet ism\u00e9t term\u00e9szet-\u00e9lm\u00e9ny inspir\u00e1lhatott. M\u00edg a klasszikus szimf\u00f3ni\u00e1k \u00e1ltal\u00e1ban n\u00e9gy t\u00e9telesek, Schumann ez\u00fattal m\u00e9g egy t\u00e9tellel b\u0151v\u00edti szimf\u00f3ni\u00e1j\u00e1t oly m\u00f3don, hogy a fin\u00e1l\u00e9hoz \u00f6n\u00e1ll\u00f3 el\u0151j\u00e1t\u00e9kot illeszt.<\/p>\r\n
A negyedik t\u00e9tel r\u00e9gies hangz\u00e1sa \u00e9s hagyom\u00e1nyokra utal\u00f3 technik\u00e1ja val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ism\u00e9t a k\u00f6lni d\u00f3mra utal: egy \u00fcnnep\u00e9lyes \u00e9rseki beiktat\u00e1s eml\u00e9k\u00e9t \u00f6r\u00f6k\u00edti meg ez\u00fattal Schumann. A befejez\u0151 t\u00e9tel \u00fcnnepi f\u00e9nyben ragyog. Hangulata \u201eA k\u00f6lt\u0151 szerelme\u201d c\u00edm\u0171, Heine verseire \u00edrott dalciklus utols\u00f3 el\u0151tti dal\u00e1t id\u00e9zi el\u00e9nk: azt, amelyikben a k\u00f6lt\u0151 \u00f3don reg\u00e9kre eml\u00e9kezik. (P\u00e1ndi Marianne, Hangversenykalauz)<\/p>\r\n[embed]https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=ncLfJwkuA-w[\/embed]\r\n
-viita-<\/p>","type":"rich"}